Látnivalók Sirokban

Borics Pál kiállítás

A könyvtárban kapott helyet Borics Pál (1908-1969) siroki születésű szobrászművész kiállítása, akinek keze nyomán a kő megelevenedett, életre kelt, és alkotásai a mai napig kőszobrászatunk időt álló remekei. A művész nehéz, viszontagságos gyermekévek után minden előképzettség nélkül küzdötte fel magát a művészi élet élvonalába. Kortársai, a művészettörténészek „a kő gyermekének” nevezték el, aki művészi szintre emelte tufakő faragását. Páratlan anyagismerete, konok kitartása és hitvallása példa értékű volt a kortárs művészet előtt is. Emlékére utcát neveztek el róla, szobra a polgármesteri hivatal előtt áll. A könyvtárban őrzött alkotásai és köztéri szobrai csak kis töredéke életművének, de hűen reprezentálják a palócföld emberének hétköznapjait, markáns, robosztus alakjai a hozzájuk fűződő élményeinek tömör, beszédes megfogalmazása. Köztéri szobrai Budapesten is több helyen láthatóak.

Római katolikus templom

A fali központjában található templomot az 1332. évi pápai tized jegyzék már említi, mint plébániát. 1732-ben még csak fából épült imaháza volt a török hódoltság után újra népesedő községnek, templomukat a plébánia elindulásával 1743-ban kezdték el építeni. A templomot Orczy Lőrinc építtette kőből a lakosság hozzájárulásával. Ekkor még csak fatornya volt, a kőtornyot 1787-ben építették hozzá. A templom kiemelkedő értéke a főoltár, a szarkofág alakú sztipesz és tabernákulum fehér-arany drapériadíszítéssel. Az oltárkép Mária szeplőtelen fogantatását ábrázolja, melyet Sajóssy Lajos festett 1865 körül, később, 1924-ben az akkori plébános testvére, Piroska János átfestette. A templombelső a többszöri átalakítások miatt barokk jellegét csak a szentélyben őrizte meg. A templomban két szobor található, melyek az 1904-ben elbontott, régi mellékoltárról származnak: Szent István és Szent László helyi jellegű, szépen faragott figurái. Szent István magyaros viseletben Szent László páncélos katonai öltözetben. A szobrok 1740 körül készültek, újabban átfestették.

A templom külső falán a bejárat mellett a II. világháború áldozatainak emléktáblája látható. A táblát Kislégi Nagy László plébános úr helyeztette el — talán elsőként az országban — aranymiséjének évében, 1984-ben. 38 évet töltött Sirokban, ő maga is tábori lelkész főhadnagyként vett részt a háborúban. A Don-kanyarban a legnagyobb légi és földi tűzben lelkésztársával 250 embert mentett meg a biztos haláltól, amiért megkapta a Tűzkereszt és a Signum Landis kitüntetést. A plébániahivatal építése is az ő érdeme.

Kőkúti Szent László kápolna

A helyi lakosság igényére épült 1992-96 között. 1996. december 8-án Seregély István egri érsek szentelte fel. A kápolnát Kormos Gyula egri építész tervezte, külső megjelenésében és belső szerkezetében szerencsésen ötvözi a középkori templom és a modern építészet stílusjegyeit. Mindez hangulatosan illeszkedik a táj szépségéhez. A sarkon magasodó harangtorony, alul ferdén lejtő, nyújtott gótikus ablakával, a hátul félköríves apszissal záródó szögletes tere nemesen egyszerű, szép látvány. A színes ólomüveg ablakot és a világítótesteket L. Szabó Erzsébet Munkácsy-díjas tervező készítette, az oltárképet és a keresztutat Borics József festette. A tetőtér ács munkáit Hak Antal, a famunkákat Tóth József egri műbútorasztalos készítette. A harangot a főegyházmegye adományából ifj. Gombos Miklós őrbottányi harangöntő öntötte. A külső és belső tér festését nagy Sándor szajlai festőmester végezte, a burkolatot id. Ipacs István készítette. A munkálatok folyamán legtöbbet Molnár Mózes kőkúti lakatos segédkezett.

Barát és Apáca szikla, Török asztal

A vár tetejéről két magányos sziklát pillanthatunk meg. A különleges alakú sziklaalakzatok vulkáni működés közben a kráterből kiszóródott riolittufából keletkeztek. A köznyelv igen találóan a Barát és az Apáca neveket adta a szikláknak, mely utal a természet évezredes munkája nyomán kialakult formájukra. A kiszórt, laza anyagba óriási vulkáni bombák hullottak, és beágyazódtak. Az ellenállóbb kőzetek az alattuk levő puhábbakat megvédték az erózió pusztításától, és így formálódtak a kőzetek.

A Barát és Apáca sziklákhoz kényelmes, bár kissé emelkedő sétaúttal eljuthatunk. A vár alatti parkolóból aszfaltozott út visz a vár alatt nyeregbe. Innen balra a várba kapaszkodhatunk fel, míg jobbra a Barát és Apáca sziklához jutunk. Továbbsétálva a Török asztal a következő megálló. Nevét talán formájáról kaphatta, a lapos kő valóban emlékeztet asztalra. Innen páratlan kilátás nyílik a Bükk irányába.